Psalms 10

Mert számon kéri a kiontott vért, megemlékezik rólok, nem feledkezik el a szegények kiáltásáról. ^a1Könyörülj rajtam, Uram! lásd meg az én nyomorúságomat, a mely gyűlölőim miatt van, a ki felemelsz engem a halál kapuiból; ^b 2Hogy hirdessem minden dicséretedet Sion leányának kapuiban; hadd örvendjek a te szabadításodban. 3Besülyedtek a pogányok a verembe, a melyet ástak; a hálóban, a melyet elrejtettek, megakadt a lábok. 4Megismertetett az Úr, ítéletet hozott; a gonoszt annak kezemunkájával ejtette el. Higgajon. Szela. ^c 5Seolba jutnak a gonoszok, oda minden nép, a mely elfeledkezik Istenről. ^d 6Mert a szegény nem lesz végképen elfelejtve, a nyomorultak reménye sem vész el örökre. ^e 7Kelj fel Uram, ne hatalmasodjék el a halandó; ítéltessenek meg a pogányok te előtted! 8Rettentsd meg, Uram, őket; tudják meg a pogányok, hogy halandók ők! Szela. ^f 9

Panasz, hogy az ellenség kevélységével szembe késik az Isten segítsége, és könyörgés az elnyomottak megmentéséért

10Uram, miért állasz távol? Miért rejtőzöl el a szükség idején? ^g 11A gonosznak kevélysége miatt sanyarog a szegény. Essenek foglyul a cseleknek, a miket koholtak. ^h 12Mert dicsekszik a gonosz az ő lelkének kivánságával, és a fösvény megveti és szidja az Urat. ⁱ 13A gonosz az ő haragos kevélységében senkit sem tudakoz; nincs Isten, ez minden gondolatja. ^j 14Szerencsések az ő útai minden időben; messze vannak tőle ítéleteid, elfújja minden ellenségét. ^k 15Azt mondja szívében: Nem rendülök meg soha örökké, mert nem esem bajba. ^l 16Szája telve átkozódással, csalárdsággal és erőszakossággal; nyelve alatt hamisság és álnokság. ^m 17Az utczák zugaiban lappang, a rejtekhelyeken megöli az ártatlant, szemei lesnek az ügyefogyottra. ⁿ 18Leselkedik a rejtekhelyen, leselkedik, mint az oroszlán az ő barlangjában, hogy elragadja a szegényt; elragadja a szegényt, mihelyt hálójába foghatja azt. ^o